A levélbogarak családjának (Chrysomelidae) felosztására számtalan lehetőség van és
nagyon sok elméletet ismerünk. Az első próbálkozások egyikét Chapuis, F. (1874): In: Lacordaire, Histire Naturelle des Insectes. Genera des
Coleopteres, vol. 10:1-445, 11: 1-420Chapuis (1874) rendszere
jelentette, amely 4 szekcióra és 15 tribuszra osztotta fel a családot. A mai napig
azonban a tudomány sokat fejlődött, elsősorban a molekuláris taxonómia területén,
aminek következtében a régi rendszerek helytállósága megkérdőjelezhető lett. A 80-as
évek vége felé megkezdett molekuláris (elsősorban mitochondriális DNS) vizsgálatok
más eredménnyel zárultak, mint a korábbi morfológiai (sokszor a lárvák morfológiáján
alapuló) kutatások.
A legutoljára elfogadott rendszereket (Jolivet, 1959; Suzuki, K. (1996): Higher classification of the family Chrysomelidae (Col.). - in: Jolivet, P. H. A. - Cox, M. L.
(eds.): Chrysomelidae Biology, vol.1: Phylogeny and Genetics, SPB Academic
Publishing, Amsterdam 3-54 pp.Suzuki,
1993) látszik napjainkban megdönteni egy merőben új feltételezés, amely szerint az
egykori Chrysomelidae család nem egységes, abból 2, eredetileg alcsaládként kezelt
taxon /Megalopodi(n)dae, Orsodacni(n)dae/ család rangra emelkedik Reid, C. A. M. (1995): A cladistic analysis of subfamilial relationship in the
Chrysomelidae (sensu lato) (Chrysomeloidea - in: Pakaluk and Slipinski: Biology,
Phylogeny, and Classification of Coleoptera. Papers Celebrating the 80th Birthday of
Roy A. Crowson. Muzeum i Instytut Zoologii PAN, Warszawa 559-631 pp.(Reid, 1995).
Ugyanezen szerző a Suzuki-rendszerben családként kezelt zsizsikeket /Bruchi(d)nae/ a
Chrysomelidae család alcsaládjaként tárgyalja. Jelenleg Európában ez a taxonómiai
felosztás még teljesen nem elfogadott.